Dr. Nagy-Szentpáli Dalma – Pszichiáter szakorvos
Gyakran használjuk a függőség fogalmát, nagyon sokszor helytelenül is, hiszen sokszor halljuk embertársaink szájából, valamilyen kontextusban, hogy “totál függő vagyok”.
De mit is jelent valójában a függőség? “Függőségnek, azokat a visszatérően ismétlődő szokásokat, viselkedésformákat nevezzük, amelyeket valaki kényszeresen újra és újra végrehajt, s amelyek a személyre, valamint a környezetére is káros következményekkel járnak.” (Demetrovics Zsolt és munkatársai, 2013). Ezen viselkedésformákat vagy szokásokat az egyén képtelen kontrollálni.
Ha függőségről beszélünk, akkor nagyon sokan a drog, illetve alkohol fogyasztással azonosítják ezt a fogalmat, viszont ennél számottevően több függőségi forma létezik.
A függőségeket két nagy csoport szerint osztályozhatjuk, az egyik a szerrel kapcsolatos függőség, amely magába foglalja az alkohol, drog, nikotin és gyógyszerfüggőséget, valamint a másik csoport a különböző viselkedési függőségek, ezek közé soroljuk a munkafüggőséget, szerencsejáték függőséget, számítógép-, internet-, videojáték-, telefon-, szexfüggőséget, társfüggőséget, pornográfiához való hozzászokást, kényszeres vásárlást és testedzést.
A szenvedélybetegségek kialakulása általában egy hosszabb folyamat és nagyon gyakran nem csak izoláltan jelentkezik, hanem más pszichés korképekkel társulva, mint a depresszió, szorongás, pszichotikus zavarok. Kialakulását számos tényező befolyásolja, mely magába foglalja az egyén személyiségi jellemzőit, a korai életesemények, traumák jelenlétét, a családi modellt, az adott szer/viselkedésforma tulajdonságait.
A szenvedélybetegekre, a dependencia tárgyától függetlenül, jellemző a személyiség teljes megváltozása, egy öndestruktív viselkedésmód kialakítása, a belső értékrend megváltozása, a korábban fontos elvek, illetve tevékenységek elvesztik fontosságukat, nem tudnak már örömet szerezni, nem kötik le az érdeklődést, ezzel szemben a szenvedély tárgya felértékelődik, minden másnál fontosabbá válik és kiszorítja a használó életéből az egyéb örömforrásokat. Ily módon a munka és a tanulás mellett elvesztheti az értékét a család, a barátságok, a szerelem, a szex, a hobbik és bármi más korábban fontos dolog.
A szenvedélybetegek kezelése több szakembert igénybe vevő folyamat. Az első lépés a kezelésben az intervenció, melynek célja a beteg öntudatosítása, tehát a páciens fel kell ismerje és el kell fogadja az adott szerrel vagy viselkedéssel kapcsolatos problémait és ez ösztönözze a kezelésben való részvételre, valamint a felépülésre. A következő lépés az elvonásos állapotok/elvonási tünetek kezelése, valamint az utolsó lépés a rehabilitáció, melynek célja a minél hosszabb absztinencia fenntartása, a visszaesések gyakoriságának csökkentése, valamint egy optimális életkörülmény kialakítása.
Számos függő személy nem ismeri el a betegségét, vagy tagadja a problémát, vagy elbagatellizálja, vagy úgy érzi, hogy ő képes kontrollálni az adott helyzetet, ő parancsol a szernek és nem fordítva…ez sajnos a valóságban nem így működik. Ezek a szerek teljesen átveszik az irányítást az egyén élete felett, pontosan ezért, ha nem kapnak ezen személyek időben segítséget vagy kezelést akkor számos pszichés, illetve szervi betegség kialakulásához vezetnek, melyek idővel állapotromlást és végül teljes leépülést eredményeznek.
Dr. Nagy-Szentpáli Dalma – Pszichiáter szakorvos
Kapcsolódó szolgáltatás: https://clinicavitality.ro/szolgaltatasok/pszichiatria/
Kapcsolódó cikkek: https://clinicavitality.ro/depresszio/