Mi is az a demencia?

Sokan úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés velejárója, ám ez nem így van. Idősödve igenis sokunkkal előfordul, hogy megfeledkezünk dolgokról, például, hogy hol felejtettük a kulcsot, bezártuk-e az ajtót vagy sem, nehezebben jut eszünkbe egy-egy ismerős neve. A demencia azonban ennél súlyosabb állapotot jelent, amikor az illető nem tudja mire használják a kulcsot, nem tudja családtagjai nevét, vagy nem ismeri fel őket, térbeni és időbeni tájékozódása megromlik, gyakran eltévedhet. A szellemi funkciók hanyatlása tehát nagymértékben megzavarja a mindennapi életet és tevékenységeket, súlyos demencia esetén már nem képesek ellátni önmagukat az érintettek.
A demencia kifejezés nem önálló betegséget jelöl, hanem összefoglaló kifejezésként használható minden olyan állapotra, amikor az idegsejtek pusztulása vagy működési zavara miatt a szellemi képességek hanyatlani kezdenek. Ezekre az állapotokra jellemző tünet a feledékenység, a gondolkodás és a beszéd zavarai, a személyiség és a viselkedés megváltozása.

A demencia formái

A szellemi leépülés hátterében leggyakrabban a közismertnek mondható Alzheimer-kór áll, ezt követi az érbetegségek által kiváltott úgynevezett vaszkuláris demencia. További formái a Lewy-testes demencia, Parkinson betegséghez társuló demencia, valamint a szekunder demenciák, amelyek egyéb kórfolyamatok következményeként jönnek létre, ide sorolható a máj-, vesebetegségek, pajzsmirigybetegségek, agytumorok, traumás fejsérülések, gyógyszerek, drogok vagy alkoholfogyasztás által kiváltott demenciák.
A demencia tünetei
A demencia tünetei általában fokozatosan alakulnak ki, és idővel súlyosbodnak. A legkorábbi jelek közé tartozik a memóriazavar, különösen a rövidtávú memória romlása, amikor a beteg gyakran elfelejti a közelmúlt eseményeit vagy nehezen jegyez meg új információkat, majd fokozatosan a régi információk felidézésénél is nehézségekbe ütközik. Koncentrációs nehézségek is megjelenhetnek, például a feladatok végrehajtása nehezebbé válik, a döntéshozatal és a tervezés is romlik, a gondolkodás meglassul, emellett a demencia gyakran jár viselkedésbeli változásokkal, mint az apátia, szorongás, depresszió, agresszió, vagy a szociális visszahúzódás, illetve társulhatnak hallucinációk, téveszmék is. Téveszmék alatt a betegnek olyan téves gondolatát értjük, amelyhez ragaszkodik, nem lehet tőle eltántorítani, a rögeszméjévé válik. Ilyen például az elhagyatottság érzése, amikor a betegek azt hiszik, hogy hozzátartozóik nem foglalkoznak velük eleget. Elő szokott még fordulni az is, amikor a beteg nem ismeri fel a saját otthonát, gondozóját, vagy gondozóját csalónak tartja. A betegnek az is sokszor megjelenik a tévképzetei között, hogy ellopták valamelyik használati tárgyát. Ez leginkább abból adódik, hogy a betegek gyakran nem emlékeznek, hová tették a dolgaikat, így alakul ki ez a feltételezés. A betegség előrehaladtával a beteg önállósága egyre csökken.

A demencia fokozatai

• Enyhe stádium

A demencia kezdeti szakaszában a betegek gyakran tapasztalnak memóriazavarokat, különösen a rövid távú memóriával kapcsolatban. Nehezen emlékeznek a közelmúlt eseményeire és előfordulhat, hogy ismételten kérdeznek dolgokat. Emellett koncentrációs problémák is jelentkezhetnek, ami nehezíti a feladatok elvégzését és a döntéshozatalt.

• Középsúlyos stádium

Ebben a szakaszban a gondolkodási és viselkedési problémák nyilvánvalóvá válnak a beteg környezete számára. A páciens nehezebben tudja elvégezni a mindennapi tevékenységeket, és gyakran zavarttá válik. Viselkedésbeli változások, például szorongás, agresszió vagy depresszió is gyakoriak.

• Súlyos stádium

A demencia előrehaladott szakaszában a beteg már nem képes önállóan ellátni magát, és folyamatos segítségre szorul a mindennapi tevékenységek során, például étkezés, öltözködés vagy tisztálkodás terén.

A demencia kezelése
A kezelési lehetőségek ismertetése előtt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az irreverzibilis demenciák ( ide tartozik például az Alzheimer-kór) esetében sok minden függ a korai felismeréstől. Ugyan oki terápiára ezekben a demenciákban egyelőre nincs lehetőség, de az időben felismert esetekben a beteg állapotromlásának lassítását el lehet érni és ez a kezelés alapvető célja. Ezzel szemben, ahol a kiváltó ok kezelhető, megszüntethető, a demencia tünetei is érdemben csökkenthetők.
A demencia nemcsak az érintetteket, hanem a környezetüket, családtagjaikat és gondozóikat is komoly kihívások elé állítja. Az érzelmi és fizikai terhelés, amit a betegség progressziója okoz, gyakran feszültséget, stresszt és kimerültséget eredményez a gondozók számára. A támogatás, türelem és empátia elengedhetetlen a demenciával élő emberek segítésekor, miközben a gondozóknak is szükségük van segítségre és pihenésre a megterhelő időszakokban.

Dr. Nagy-Szentpáli Dalma, pszichiáter szakorvos