A munkaorvostan az orvostudomány önálló szakterülete, a megelőző ágazatokhoz tartozik és tanulmányozza az egyén és a közösség kapcsolatát a munkakörnyezeti tényezőkkel, amelyek negatívan befolyásolhatják az ember egészségi állapotát. Ezen célok elérése érdekében tanulmányozza a foglalkozási megbetegedéseket (kórisme, patogenézis, kezelés, profilaxis) és a nem-foglalkozási megbetegedéseket (legtöbbször krónikus megbetegedések), amelyeknek lefolyását súlyosbítják a nem megfelelő munkakörnyezeti tényezők. Kidolgozza azokat a kritériumokat, amelyeknek célja az ember egészségének megtartása és megerősítése a munkahelyen és felvigyázza az ember alkalmazkodását munkájához és a munka alkalmazkodását az egyén fizikai, mentális képességeihez. A munkaadó feladata elküldeni az alkalmazottait a kötelező évi periodikus vizsgálatra, ugyanakkor biztosítania kell a megfelelő felszereléseket. Ha egy alkalmazott a munkakörülményei végett betegszik meg, akkor a munkaorvos javaslatára a munkaadó köteles könnyebb vagy éppen más feladatkörbe áthelyeznie. Elengedhetetlen jelentkezni a periodikus vizsgálatokra, ahol a páciens alapos kivizsgálása mellett felvilágosítjuk az alkalmazót és az alkalmazottat egyaránt, hogy az adott munkahelyen milyen felszerelés viselése kötelező, illetve, hogy mire kell fokozottan figyelni. Bár a védőfelszerelések korrekt használata megóv számos kóros elváltozástól, sajnos a munkások nem mindenike veszi igénybe azt. Emiatt ritkán látunk fülhallgatót használó asztalost vagy maszkot hordó, építkezésben dolgozó szakmunkást. Az előírt felszerelés használatának elmulasztását veszélyes dolognak tartom. A tennivaló sem kevés, hiszen évente minimum egyszer vizsgáljuk őket, az élelmiszeripari szektorban viszont fél évente. A családorvosok után mi követjük legaktívabban a pácienseink egészségügyi görbéjét. Nagyon biztató, hogy a mi figyelmeztetésünkre specializálódott orvoshoz fordulnak, és komolyan veszik a javaslatainkat. Az sem ritka, hogy mi vesszük észre a betegség első jeleit egy-egy személyen, azaz egyfajta „szűrőként” is funkcionálunk. Bár sokan azt hiszik, hogy csak ránézünk a páciensre, aláírjuk a dossziéját, és már mehet is, ez nem így van. Nem csak, hogy annyira aprólékosan megvizsgáljuk őket, mintha bármilyen más szakorvoshoz tért volna be, hanem ha valami rendellenességet fedezünk fel, akkor tovább küldjük a specializálódott orvoshoz, ahonnan visszavárjuk, valamint újra vizsgáljuk. Csak akkor állítjuk ki a munkahelyi alkalmassági igazolását, ha minden lelete rendben van. Munkahely függvényében változnak a potenciális ártalmak. Például az asztalosműhelyben gyakori a por-, illetve a zajártalom, emiatt fontos a fülhallgató és a védőmaszk használata, ugyanakkor kötelező számukra évente orvosi vizsgálatra jelentkezni. A varrónők esetében a vasaláskor felszabaduló gőz okozhat tüdőártalmat, így náluk spirometriát – ambuláns légzésfunkciós vizsgálatot – végzünk, amely kimutathatja az asztmát vagy egyéb légúti betegségeket. Ha a mérés során az értékek nem megfelelőek, tüdőgyógyászhoz küldjük a pácienst. Szintén rájuk jellemző, hogy időn belül szemüvegre lesz szükségük, mivel hosszútávon a varrógép előtt ülés károsítja a látórendszert és nem utolsó sorban gyakori a hátgerinc deformitás napi 8-10 óra ülő pozícióban. Veszélyes szakmák közé tartozik még a fodrászat, ahol hajlakkokat és különböző hajápoló szereket használnak, így a fodrászokat is évente egyszer vizsgáljuk, vérvételre is sor kerül, sőt, HIV-analízist is végzünk két-háromévente. Ugyanígy járunk el a manikűrösök esetében, ahol a belélegzett aceton veszélyes lehet, és hosszútávon károsodást okozhat. Dr. Szász Bálint Kinga – munkaorvos szakorvos Szakrendelés