Munkám alapja és célja a pszichológiai nehézségekkel, problémákkal, kihívásokkal küzdő személyek, (gyermekek és felnőttek) felmérése, engedélyek, szakvélemények kibocsájtása, tanácsadás, pszichoterápia, az egyének és családok támogatása, a tünetek enyhítése, az életminőség javítása és a hosszútávú lelki egészség megőrzése.
Hiszem, hogy hiteles kapcsolódással, megfelelő megközelítéssel és hozzáállással mindenki megtalálhatja a saját útját és könnyebben boldogulhat a mindennapokban.
A gyermekekkel és a felnőttekkel való munkám kapcsán, a pszichológiai ülések során nem csak a problémákat igyekszem meglátni, hanem az embert, legyen szó akár autizmus spektrumzavarral diagnosztizált egyénekről.
Szívügyemnek tekintem az autizmussal élő gyermekek/felnőttek életminőségének javítását, hiszek a változás lehetőségében, a fejlődésben. A neuropszichológia területén végzett kutatások során, a tudomány szakemberei egyre jobban tanulmányozzák és a feltárt eredmények kapcsán azt bizonyítják, hogy célzott terápiával elérhetők a változások. A neuropszichológia fejlődése az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetett a neuroplaszticitás tanulmányozására, amely az agy azon képességét jelenti, hogy képes alkalmazkodni, megváltozni. Ezen alapokra építve egy Nemzeti Egészségügyi Program keretében együttműködve a Hargita Megyei Egészségbiztosító Házzal, térítésmentesen (ingyenesen) tudom biztosítani az autizmus sprektrumzavarokkal küzdő gyermekek és felnőtt személyek pszicho-emocionális, kognitív és viselkedésbeli nehézségeinek, tüneteinek enyhítését, életminőségük javítását, a társadalomba való jobb és könnyebb beilleszkedését.
Az autizmus spektrumzavara tünetei nagy változatosságot mutatnak és több területre oszthatók, mint például a szociális készségek, kommunikációs készségek és a viselkedés területén.
Főbb tüneteiként megemlíthetőek a szemkontaktus hiánya vagy fenntartásának nehézségei, kevés mimika esetleg akár a teljes hiánya, mosoly elmaradása, társas helyzetekben való alkalmazkodási nehézségek, (helyek, élethelyzetek, személyekhez való kapcsolódás rugalmatlansága), érzelmek megélésének és megértésének hiánya, beszéd problémák fennállása, annak hiánya vagy késői kialakulása, fejlődésbeli lemaradása a gyermek életkorához viszonyítva. Ismétlődő (repetitív) és sztereotíp gesztusok és/vagy mozgásformák, beszűkült érdeklődési kör, ragaszkodás a megszokotthoz, a rutinhoz és tárgyakhoz. Fényre, hangra, szagokra, ízekre való túlérzékenység, érintésre való érzékenység, beleértve a ruhákkal való érintkezést is. Evési nehézségek vagy étvágytalanság valamint szorongások, félelmek, elalvási és alvási nehézségek is előfordulhatnak más tünetekkel együtt. A tünetek eltérőek lehetnek erősségükben, gyakoriságukban, megjelenési formájukban az enyhétől egészen a súlyos formáig.
Amint a felsorolt gyakoribb tünetekből is láthatjuk az autizmus spektrumzavarban szenvedő egyéneket/személyeket szenzomotoros fejletlenség, érzelmi éretlenséggel jellemzi. A kutatások alapján kognitív szinten problémák észlelhetők a bemenet (input), feldolgozás (processzálás) valamint a kimenet (output) területein, azaz az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált személyek agyi hálózatuk funkcionális kapcsolatainak eltérése mutatható ki. Az agyi hálózatuk másképp működik a neurotipikus emberekéhez képest egyes esetekben túlkapcsolódás míg más esetekben épp ennek ellenkezője, az alulkapcsolódás jellemzi. Ugyanakkor az idegsejtek az említett kapcsolódása során különböző hormonális folyamatok játszódnak le a szervezetben.
A neuroplaszticitás folyamatainak hatására az agy képes új szinapszisok (idegpályák) kialakítására, amik gyengíthetik vagy erősíthetik a fent említet kapcsolódási formákat, megváltoztatván a hormonális folyamatokat is.
Egyes esetekben összemosódhatnak az ASD és az ADHD tünetei, ami sokszor még a szakemberek dolgát is megnehezítheti.
Fontosnak tartom az autizmus korai felismerését és követését. Minél korábban ismerjük fel azt, hogy egy gyermek autizmus spektrumzavarral küzd, annál eredményesebb és hatékonyabb tud lenni a terápiás beavatkozás, fejlesztés, úgy jobb eredmények érhetők el. A tünetek széles skálán mozognak, ezért is nevezik spektrum betegségnek, épp ezért a diagnosztizálás mindig szakember feladata, pszichiáter-pszichológus együttműködését igényli. Továbbá az együttműködés célja a minél pontosabb diagnózis felállítása, az eredmények, fejlődés hatékony követése, utókövetés. Modern világunkban egyre több gyermek ugyanakkor felnőtt személy is küzd az autizmus spektrumzavarokkal, ami megnehezíti mindennapjaikat, ugyanakkor erős kihatással van úgy a szűkebb családi környezetre, mint a tágabb szociális hálóra és sok esetben végső soron ezek a személyek a peremre kerülnek, kirekesztődnek. Azonban ezek a gyermekek nem rosszabbak, és különleges adottságokkal rendelkeznek bizonyos területeken, sok esetben kivételesek egy bizonyos területen, amit a klinikai pszichológusi munkám során is megtapasztaltam.
Mindenki más, különböző adottságokkal és képességekkel rendelkezik, ahogy Mérő László írja ”Mindenki másképp egyforma”, épp ezért nem a megbélyegzés, a kirekesztés az ami előre visz, hanem az elfogadás, megértés és tolerancia képessége.